Nagykarácsony

Földrajzi elhelyezkedés
é.sz. 46° 52′ 10″ k.h. 18° 46′ 25″
– Daruszentmiklós 5,15 km
– Előszállás
– Mezőfalva 7,52 km
– Baracs 8,71 km (légvonalban)
– Nagyvenyim 11,9 km
– Sárbogárd 14 km
– Cece 19 km
– Dunaújváros 19 km
– Solt 23 km

Fejér megye déli részén, a Dunaújvárosi járásban

Távolsága Kulcs községtől: 32 km

Megközelíthető
Vasúton a Dunaújváros-Mezőfalva-Rétszilas vasútvonalon, közúton Dunaújváros felől a Sárbogárdot és Mezőfalvát összekötő 6215. sz. útról nyíló elágazástól és Előszállás irányából
Reptér: nincs
Hajókikötő: nincs
Kerékpárút: nincs

A település rövid története
Nagykarácsony őslakóiról tárgyi és írott emlékek elenyésző számban maradtak ránk. A község története a Magyarországon megtelepedett kunok történetéhez kapcsolódik. A rideg, vad életformához szokott népnek idegen volt a kereszténység, ragaszkodtak a pogánysághoz. Ezért őket a nagyurak ellenségesen fogadták. A csaták, a külső és belső ellenségeskedés a kunokat kivonulásra késztette a területről. A tatárdúlás után IV. Béla ismét behívta és letelepítette a kunokat. Uralkodása alatt megtörtént azok megkereszteltetése is. A kunok 7 nemzetsége 7 kunszékké szerveződött. Szállásokon telepedtek le, egy részük Előszállás, Karácsonyszállás és Perkáta térségében lelt új hazára. A legeltető, pásztorkodó, állattenyésztéssel foglalkozó nomádokra jellemző életmódot két évszázadon át űzték. Nagykarácsony történelme ezután azonos Magyarországéval. Törökdúlás, rombolás, újrakezdések sorozata jellemzi. Az 1702-es összeírás szerint Karatsonzallas, mint falu szerepel. Az ősi település – a Szőlőhegy – házai fonott falból és sárból épültek. A kiépítetlen út egyik oldalán megépült tipikus falusi házak szalagtelkes falu képét mutatják. Ebben az időben hazánkban kisebb cisztercita kolostorok épültek. Így az 1750-es évek táján Előszálláson is kis kápolna épült. Az 1800-as évektől a rend már a Zirci Apátság szervezetében működött. Szerzetesek lettek a jószágkormányzók. A rend birtoka 46 ezer katasztrális hold volt. Ennek legnagyobb része Előszállás, Karácsonyszállás területén volt. Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Őszutón a rideg marhanyájakat áthozták a Dunán és Előszállás környékén legeltették egészen karácsonyig. Ekkor Karácsonyszálláson – Nagykarácsonyban – összegyűltek és ünnepeltek. Az uradalmi intéző felügyelt, hogy eleget tesznek-e vallási kötelezettségüknek. Erre az apát külön rendeletet hozott. Máig is élő népszokást hagytak ránk a “pásztorozást”. Szent György napján indultak tovább Györgyszállásra. A “szállások” hivatalosan 1953-ban ilyen néven megszűntek. A valamikori summások Heves megyéből a jó termőföldjéről híres Nagykarácsonyba települtek. Így a Szőlőhegy után – az úgynevezett pusztán – az őslakosok és az idetelepültek egy szép falut hoztak létre. Ekkor dőlt el a keresztség. Így lett a kis falu neve: Nagykarácsony.

Látnivalók, nevezetességek
Mikulás-ház (+3620 279-1004)
rk templom

Rendezvények, hagyományok, szokások
Magyar Mikulás – Mikulásfalva

Alkotók, mesterséges, mesterek

Lakosság létszáma: 1400 fő

Önkormányzat címe, telefonszáma, e-mail címe
2425 Nagykarácsony, Petőfi u. 27.
tel./fax: 25/507-250
e-mail: polgarmesteri.hivatal@nagykaracsony.hu

Település hivatalos honlapja: http://www.nagykaracsony.hu/