Mezőfalva

Földrajzi elhelyezkedés
é.sz. 46° 55′ 44,15″ k.h. 18° 47′ 8,45″
– Nagyvenyim 6,33 km
– Baracs 6,54 km
– Nagykarácsony 6,94 km
– Daruszentmiklós 9,47 km
– Hantos 9,94 km
– Előszállás 11,54 km

Fejér megye középső részén, Dunaújvárostól nyugatra fekszik.

---

Távolsága Kulcs községtől: 25 km

---

Megközelíthető
A Pusztaszabolcs-Dunaújváros-Paks vasútvonalon, és itt ágazik ki a Mezőfalva-Rétszilas vasútvonal is.
Országúton itt keresztezi egymást a 6228. sz. (Dunaföldvárt Seregélyessel köti össze) és a 6219 sz. (Dunaújvárost Sárbogárddal köti össze) mellékút. A település belterületétől északra torkollik bele a 6228 sz. útba a 6215. sz. közút, amely Sárbogárdról érkezik, Kislókot érintve.
Reptér: nincs
Hajókikötő: nincs
Kerékpárút: van

---

A település rövid története
A középkor lezárását követően az uradalmi rend kialakulását vehetjük szemügyre, melynek írásos nyomai már fellelhetők és tanulmányozhatók. A területre jellemzően megmarad a nagybirtok rendszerre épülő mezőgazdasági jellegű hasznosítás. A nagybirtokrend a hasznosítható területek 97-ára terjed ki. A település jelenlegi formájának kialakítója a zirci apátság, ők szervezik egységes településrendbe a környező kisebb települések csoportját és meghatározzák fejlődési keretrendjét. A település tényleges alapítójának Dréta Antal zirci apátot tekinthetjük.

Dréta (János) Antal (Győrszentmárton, 1762. júl. 22. – Zirc, 1823. dec. 28.) szerzetes, apát. Életének első szakaszáról keveset tudunk. 1785-ben lépett a Ciszterci Rendbe, 1787-ben szentelték pappá. Egy évig Veszprémben tanított, 1788-1793 között Lókúton plébános, majd Zircen hitoktató. 1794-től 1797-ig Borzavár plébánosa és a zirci apátság házgondnoka, 1803-ig Magyarpolány plébánosa. 1803-ban zirci perjellé, 1812-ben Pilis és Pásztó apátjává nevezték ki. 1814-től Zirc első magyar apátja az apátság helyreállítása után. Ezzel megtették az első lépést a magyarországi ciszterci apátságok egyesítésére. 1813-ban átvette a székesfehérvári és a pécsi jezsuita gimnáziumokat, megalapozta hazánkban a ciszterciek tanítói renddé válását. A király kötelességükké tette a tanítás megszervezését, annak anyagi és személyi ellátását. Az apátság volt a központ, de egyre több rendtag lakott középiskolákhoz kötődő rendházakban, ahol napirendjüket az iskolai érdek határozta meg. A szerzetesi és a tanári életforma különbsége feszültségeket eredményezett. Dréta szigorú eszközökkel kormányozott és ez fokozta a feszültségeket. Az átszervezések és új feladatvállalások gazdasági problémákat okoztak. Mindezek ellenére a pásztói apátságot egy tűzvész után újjáépítette, megindította a tanári képzést, fejlesztette a könyvtárt. Új-major pusztát Hercegfalva néven községgé szervezte. A település új telkek kiosztásával, vezető szerep hozzárendelésével uradalmi alközponttá vált. A lakosság betelepítését az uradalom más területéről oldották meg, illetve a környező településekről. A gazdasági tevékenységben az állattartás vezető szerepét fokozatosan a növénytermesztés veszi át. A településen jellemzően három telektípus került kialakításra 600, 300, 150 négyszögöl méretben. A település élete szorosan összefügg a környező uradalmi települések életével és történetével. A környező falvak nyomásának hatására a településen templomot emeltek, mely félúton volt Venyim és Karácsonyszállás között. A templomot 1786-1787 évében építették, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel 1788-ban. Az apátság nagy hangsúlyt fektetett a közoktatásra, ennek megfelelően az uradalom területén egyházi kezelésű iskolák épültek és működtek. Az első világháborút követően Herczegfalva is új iskolát kapott, mert a gyermeklétszám erőteljesen megnőtt és a régi épületek nem tudták kiszolgálni az oktatást. A település nevét József nádorról kapta és engedélyével nevezték el Herczegfalvának, majd a szocialista időszakban változtatták Mezőfalvára, a névváltoztatási kezdeményezés az eredeti név visszaszerzésére napjainkban is tart. A falu névadójáról minden évben emlékhetet rendeznek, tiszteletére szobrot állítottak. A község területének régmúltjáról Régészeti leletek tanúsága szerint a község határa és annak tágabb környezete már az ókorban is lakott volt. Évszázadokig éltek itt a kelták, majd a rómaiak, utánuk pedig az avarok, akiket itt talált a magyar honfoglalás. A honfoglalást követően a vidék fejedelmi szálláshely, később királyi földbirtok lett. A község határában feltárt régészeti emlékek virágzó Árpád-kori településekre utalnak. 1242-ben az itteni magyar falvakat is feldúlta, elpusztította a tatárjárás. A környék szinte teljesen elnéptelenedett. Újszállás, Mezőfalva első ismert elődje A tatárjárás után úgy, mint az alföldi tájakra, erre a területre is kunokat telepítettek, kialakítva a mezőföldi kunkapitányságot Hantos-szék központtal. Egy 1417-ben kelt oklevél felsorolja az ide tartozó kun falvakat, szállásokat. Ezek egyebek között Előszállás, Karácsonyszállás, Perkáta és Újszállás. Földjük a király által adományozott kun nemzetségi birtok volt, amiért a kunok katonai szolgálattal tartoztak a magyar uralkodóknak. Újszállás kun település Mezőfalva első ismert elődje, a település mai területén állt és a XV. században már állt a Vásáros Boldogasszony tiszteletére épített temploma. A mezőföldi kun terület betagozódott a magyar társadalomba, de a török időkig megőrizte viszonylagos önállóságát. A kun falvak fejlődése a mohácsi vész után megszakadt, mert a Budára vonuló török seregek e környéket is pusztították. A gyakori hadjáratok és a többfelé adóztatás miatt a kunszállások maradék lakói békésebb területekre, a nyugati megyékbe menekültek. Helyükre rácok (szerbek) költöztek.

Herczegfalva alapítása
A török kiűzése után a 18. században, Újszállás helyén Újmajor állt néhány épülettel. Az egykori kunkapitányság 42 ezer holdas területe (Előszállás, Karácsonyszállás, Újmajor és Nagyvenyim településekkel) abban az időben már a ciszterci rend Zirci Apátságának a földbirtoka volt. Az uradalom központját Előszálláson alakították ki, ám a területét sokáig csak bikanyájak legeltetésére használták. Ugyanakkor a földbirtok nagy része kiválóan alkalmas a jól jövedelmező gabonatermelésre is, de megműveléséhez kevés volt a munkaerő. Ezért a terület benépesítése céljából egy jobbágyfalu alapítását tervezték. Első lépésként barokk templomot és plébániát építettek 1786/87-ben Újmajorba és azt Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A templomot, felszentelésének 150. évfordulójára neobarokk stílusban átépítették. A falu alapítása különböző okok miatt még évtizedekig elhúzódott. Megvalósítását ösztönözte a napóleoni háborúk következtében kialakult mezőgazdasági konjuktúra is. Abban az időben az apátság egyházi intézményei mellett elemi és középiskolákat is alapított és működtetett, ezért nagyobb jövedelemre volt szüksége. A községet Dréta Antal zirci apát kezdeményezésére hozták létre, alapításának védnöke és támogatója Habsburg József nádor volt. A falu lakói elsősorban Zirc környéki németajkú településekről költöztek Újmajorba. Összesen 120 jobbágycsalád érkezett kétharmaduk német nemzetiségű, és mindannyian római katolikusok. Az új települést 1811. április 9-én Előszálláson megtartott úriszék József nádor tiszteletére Herczegfalvának nevezte el. Ekkor határoztak a község jövőjéről, lakóinak jogairól és kötelességeiről. Az úriszék a község határának termőföldjét jónak minősítette, ezért a telepeseknek fél jobbágytelket osztott ki. Egy jobbágy 12 hold első osztályú szántóföldet, 4 hold kaszáló rétet és 4 hold legelőt kapott. A telepesek családonként egy hold területű (1200 négyszögöl) belsőtelket, házhelyet kaptak melynek a fele különjuttatás volt. A fentiekért a jobbágyok az úrbéri szolgálatok 50 százalékával tartoztak. Az apátság egyházadót nem vetett ki az uradalomban… Az élet roppant nehézségek közepette indult meg Herczegfalván kevés élelem és takarmány termett az első években, de a falu népének szívós, kitartó munkájával és az apátság segítségével úrrá lettek a bajokon. Néhány év után a község gyors fejlődésnek indult és a 19. század közepén a környék egyik legnagyobb településévé vált.

Herczegfalva közigazgatási központ
A szabadságharc leverése (1849) után Herczegfalva, a nagyarányú német nemzetiségű lakossága miatt, 4 mezővárossal és 9 faluval kialakított járás székhelye lett. A járási központot 1854-ben a jobb adottságokkal rendelkező Sárbogárdra helyezték át. A község közigazgatási területe ezután is hatalmas, 54 ezer holdnyi maradt. Herczegfalvához tartozott Előszállás, Nagykarácsony-szállás, Nagyvenyim, Sismánd és több mint húsz kisebb major. Ezek összes lakossága 1880-ban 6370 fő volt. Az 1848-as törvények felszabadították a jobbágyságot, a községi jobbágytelkek használóik tulajdonába kerültek. Az apátsági földeket a majorokban lakó béresek, és falusi napszámosok művelték meg. Az uradalom működését a nagybirtok 1945-ös államosításáig, az előszállási jószágkormányzó valamint szakképzett kerületi intézők szervezték és irányították kimagasló termelési eredményekkel. A 20. században kétszer is jelentősen csökkent Herczegfalva közigazgatási területe. 1928-ban Előszállás Nagykarácsonnyal és a hozzájuk tartozó pusztákkal önálló községgé szerveződött. 1947-ben pedig Nagyvenyim és környéke önállósult, így alakult ki a község mai határa.

A II. világháború után
A II. világháború után Herczegfalva lakosságának nemzetiségi összetétele megváltozott. A háborút követő nemzetközi lakosságcsere egyezmények végrehajtása községet is keményen sújtotta. A német nemzetiségű herczegfalviak nagy részét kitelepítésre ítélték. 1946-ban felfüggesztették a községi önkormányzatot. A kitelepítést miniszteri biztos irányította 1946 májusában, amikor összesen 1299 német nemzetiségű herczegfalvi polgárt telepítettek ki Németország amerikai megszállási övezetébe. Az ily módón eltávolított lakosság helyére Csehszlovákiából érkeztek szintén kitelepített felvidéki magyarok és a Tiszántúlról költöztek szervezett áttelepülők. A helyi társadalmat megosztó lakosságcsere, egyéb gazdasági és társadalmi tényezőkkel együtt jelentős mértékben megzavarta a község szerves fejlődését. 1951-ben politikai megfontolásból, a település helységnevét Herczegfalváról Mezőfalvára változtatták. A lakosság munkalehetőségét évtizedeken át főleg a helyi mezőgazdasági nagyüzemek biztosították. Az állami gazdaság 1948-ban alakult, negyedszázad alatt a környék legnagyobb mezőgazdasági vállalata lett. A községi termelőszövetkezetek pedig 1959-es kollektivizálás idején egyesültek. A kisiparosokat a Kisipari Termelő Szövetkezet (KTSZ), a kereskedőket pedig az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (ÁFÉSZ) üzletei foglalkoztatták. A fenti nagyüzemek a rendszerváltás után átalakultak, illetve megszűntek.
Napjainkban a község felnőtt lakosságának kisebb része a helyi mezőgazdaságban, és községi intézményekben, nagyobb része Dunaújvárosban dolgozik. Mezőfalva legjelentősebb intézménye a 2009/2010-ben felújított Petőfi Sándor Általános Iskola. Mezőfalva jelenlegi rangját – nagyközség – 1971-ben kapta.

---

Látnivalók, nevezetességek
Rk templom
József nádor mellszobra
Dréta Antal mellszobra (Rohonczi István “Roho”)

---

Rendezvények, hagyományok, szokások
Mezőfalvi vigasságok
Lecsófőző fesztivál
Szüreti felvonulás és bál

---

Alkotók, mesterséges, mesterek

---

Lakosság létszáma: 5000 fő

---

Önkormányzat címe, telefonszáma, e-mail címe
2422 Mezőfalva, Kinizsi u. 44
tel.: 25/509-876
fax: 25/506-820
e-mail: titkarsag.mph@invitel.hu

---

Település hivatalos honlapja: http://www.mezofalva.hu/