A kistérség elsőként megépült közösségi kemencéje
Kerti rendezvények, piknikek és családi, céges, civil szervezeti
programok népszerű programja a bográcsozás és a kövön, roston, tárcsán, kemencében sütés. Mind több településen épül közösségi kemence, ahol az emberek a számítógépek és a tévék elől elszabadulva, beszélgetnek egymással, együtt esznek-isznak, barátkoznak. A térség első közösségi kemencéje Iváncsán épült meg.
Csakugyan pompás a pompos!
Lehet, hogy az egészséges táplálkozás éber őrei az Iváncsai Pompos, mint tájjellegű étel valamennyi összetevőjének neve hallatán vagy a receptet olvasva sorról sorra felszisszennek, de mi tagadás, a pompos csakugyan pompás. Tény, hogy környezeti ártalmaktól túlterhelt, mozgásszegény életmódot folytató embertársaink számára halálos vétek lenne a pompos gyakori fogyasztása, de az is, ha legalább olykor-olykor ne engednének a csábító illatoknak és meg ne kóstolnák. A régi paraszti hagyományok szerint is ünnepi főétel, felséges csemege volt, amelynek elkészítési módja szerencsére nem merült feledésbe. Annyira nem, hogy Iváncsán – jeles alkalmakkor – ma is vendégváróként kerül asztalra, és receptje az önkormányzat képviselő-testületének 37/2003.(III.26.)Kt. számú határozata alapján az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeként meghirdetett “hozomány-program” részévé vált, gazdagítva az európai kultúrát.
Iváncsai Pompos
Hozzávalók:
1 kg liszt, 0,5 l tej ( vagy 4 dl savó ), 1 egész tojás és 1 tojás sárgája, 5 dkg élesztő, 0,5 dl langyos olaj, csipetnyi só, az élesztőhöz cukor. Töltelék: sonka, szalonna, kolbász.
Elkészítése: Langyos, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. A lisztbe belekeverünk csipetnyi sót, a tojásokat, majd az élesztős tejet ( vagy a savót ), és az egészet összedolgozzuk. Ezután beleöntjük az olajat is, és addig gyúrjuk, amíg a kezünkről el nem válik a tészta. Közepesen meleg helyre tesszük és duplájára kelesztjük. Miután megkelt, 5 egyenlő részre osztjuk és lisztezett gyúródeszkán kinyújtjuk. Az apróra vágott kolbászt, sonkát és szalonnát zsíron, kevés víz hozzáadásával, lassú tűzön, fedő alatt puhára pároljuk majd a fedő levétele után zsírjára sütjük. Langyosra hűtjük és a kinyújtott tésztára kenjük, majd feltekerjük, mint a kalácsot. Zsírozott tepsibe tesszük és előmelegített sütőben kisütjük. Ujjnyi-kétujjnyi vastag szeletekre vágjuk, még azon melegében tálra rakjuk. Jól csúszik rá egy gyenge fröccs vagy egy pohár sör.
Koczka Kata (megjelent a Fejér Megyei Hírlapban 2005. májusban)
