Kisapostag

Földrajzi elhelyezkedés
é.sz. 46° 53′ 33″ k.h. 18° 56′ 00″
– Baracs 5,14 km
– Dunaújváros 7,65 km
– Daruszentmiklós 8,19 km
– Nagyvenyim 8,57 km

Kisapostag Fejér megye déli részén, a Duna folyó jobb partján fekvő község.

Távolsága Kulcs községtől: 22 km

Megközelíthető
a 6. sz. főút 77. km-nél van a lehajtó, az M6-M8 autópálya (Pentele-híd) közelében, vízen és levegőben is!
Reptér: van
Hajókikötő: van
Kerékpárút: nincs

A település rövid története
A mai Kisapostag egy bronzkori kultúrának is nevet adó leleteiről ismert község. Középkori elődjét a Duna szemközti partján elhelyezkedő Dunaegyháza lakosai (földet béreltek és műveltek ezen a helyen) alapították. Az első ismert okleveles említés 1217-ben, mint dunai átkelőhelyet említi. A letelepülés első ismert dátuma 1469. év. 1775-ben térkép bizonyítja a mai falu és túlpart közti rév pontos helyét. A település varázsa a csendes, nyugodt légkör, vonzereje a szép Duna-part, a sportrepülőtér, a lovas sportok lehetősége, valamint a Dunai Gyöngy nevet viselő yachtkikötő. A területen már a bronzkorban is éltek emberek, akik az itt talált kerámiaedények után a kisapostagi kultúra nevet kapták. Későbbi emlékek közé sorolható a két római őrtoronymaradvány, amelyeket a 6-os út építése közben találtak. A négyszögű, 40-50 m oldalhosszúságú tornyok a IV. század második felében épültek fából, tetejüket tégla fedte, és árok vette őket körül. A főút 75,6 kilométerénél egy római eredetű mérföldkövet is találtak, e szerint a római mérföldkő szerint 51 mérföldre van Aquincumtól, mely Gordianus császár korából, Kr. u. 239-ből származik. A XI. és a XIII. század között a település a Veszprém-völgyi apácák birtoka volt, majd a Paksy család birtokrésze lett a terület a XIV. században. Ebből a korból származnak azok a kemencék, amit a 60-as években a Dunasoron tártak fel. Jelentős dunai átkelőhely volt itt, amit egy 1217-es oklevél bizonyít. A török időkben a terület elnéptelenedett, mint általában a Duna menti települések. A fő hadiút erre haladt, az utánpótlási vonalak legkézenfekvőbb helye a Duna volt. A török dúlások után a XVIII. században a túlpartról érkező dunaegyháziak, apostagiak, dunavecseiek művelték a területet.
Egy 1782-es térképen már Egyház szalások néven szerepel (valószínűleg a német ajkú szerző elírása alapján). Egy későbbi 1858-as térkép Egyház szállások néven említi. Az 1882-es térképen már Kis Apostag a neve a falunak. 1867. november 26-áról dokumentumok bizonyítják, hogy Dunaegyházáról szlovák származású családok költöztek át a területre, akik már amúgy is vagy egy évszázada művelték az itteni földeket. 1891-ben közigazgatásilag Baracshoz csatolták, ettől kezdve lett önálló kisközség. 1900-ban még 58 tartotta magát szlováknyelvűnek, de az asszimilálódás beindult. Napjainkra már csak családnevek emlékeztetnek a szlovák eredetre, igazán már senki nem tartja a hagyományokat. A II. világháborúban a németek és szovjet csapatok is beszállásolták ideiglenesen magukat a faluba. A falu fejlődése a háború után a Dunai Vasmű építésével párhuzamosan fellendült. A munkalehetőségek és a város léte pozitívan hatott a községre.

Látnivalók, nevezetességek
Evangélikus templom
Petőfi Sándor szobra
yachtkikötő

Rendezvények, hagyományok, szokások
Téltemető
Falunap (június 2. szombatja)
Halléfőző verseny (augusztus 2. szombatja) 2013 óta a Magyar Országos Gasztronómiai Szövetség hivatalos versenynaptárában

Alkotók, mesterséges, mesterek
Farkas Mihály festőművész
Farkas Mihály és műve
Tábori Csaba festőművész
Lévay Katalin keramikus
Varga József keramikus

Lakosság létszáma: 1500 fő

Önkormányzat címe, telefonszáma, e-mail címe
2428 Kisapostag, Petőfi Sándor utca 63.
tel./fax: 25/506-580
e-mail: hivatal@kisapostag.fejer.hu

Település hivatalos honlapja: http://kisapostag.hu/