A helyi és a Görög Nemzetiségi Önkormányzat közös szervezésében januárban rendezik a Vaszilopita ünnepet. Erre az alkalomra a helybeli háziasszonyok maguk készítik a sós és édes pitákat. Az iskolások és görög művészeti csoportok műsorát követően papjuk megáldja, felszeleteli és szétosztja az első pitát, ezután a jelenlévők közösen elfogyasztják a finom süteményeket. Az este hajnalig tartó táncházzal zárul.
Az ünnepi piták arról nevezetesek, hogy a háziasszonyok 1-1 pénzérmét sütnek minden tepsi süteménybe, és a legenda szerint aki azt megtalálja, egész évben szerencsés lesz.
A vaszilopita Szent Vasziliosz emlékére készül.
A legenda szerint egy görög várost megtámadott az ellenség. A város elöljárója, Vasziliosz kérte a lakókat, szolgáltassák be ékszereiket, pénzüket a védekezéshez. Összegyűlt a sok kincs, amikor megjelent az égen Szent György, és leverte az ellenséget. Nagy volt az öröm, de mert nem tudták, ki mit adott be a közösbe, Vasziliosz nem tudta kinek-kinek azt visszaadni, ami az övé volt. Ezért annyi süteményt süttetett, hogy mindenkinek jusson, azokba süttette bele az értéktárgyakat. A nagy közös lakomán végül mindenki visszakapott valamit. A legendából szokás lett. Görögországban az új esztendő köszöntésére készítik a vaszilopitát, amely nagyméretű, kerek vagy szögletes tepsiben sütött, töltetlen ünnepi kalács, amibe szerencsepénzt rejtenek. Az áldás után a háziak az első szeletet Szent Vasziliosznak, a többit pedig a család tagjainak ajánlják fel.
A hagyományos görög húsvét napján népviseletbe öltöznek, kecskét sütnek, tojással koccintanak és táncolnak a helyiek. Nemcsak egyházi ünnep, hanem egy családi-baráti piknik, amely az elmaradhatatlan zenéről és táncról is szól.
